Amikor Bruce McLaren 1966. m�jus 22-�n el�sz�r �llt fel a rajtr�csra saj�t aut�j�val az id�nynyit� Monac�i Nagyd�jon, r�vid verseny el�tt �llt, de ann�l hosszabb p�lyafut�s v�rt a csapat�ra, amely ma, 40 �vvel k�s�bb m�r az egyik meghat�roz� er� a Forma-1-ben, s �pp�gy r�sze a sport folkl�rj�nak, mint a Ferrari, Monaco vagy Bernie Ecclestone.

Az M2B, amibe egy Indianapolis-ban haszn�latos Oldsmobile V8-as motor �talak�tott v�ltozat�t szerelt�k, menthetetlen�l t�ls�lyos volt, �s az akkor 29 �ves, �j-z�landi McLaren olajsziv�rg�s miatt mind�ssze 9 k�r m�lt�n kiesett. A versenyen csup�n n�gyen �rtek c�lba, s k�z�l�k az utols�, Bob Bondurant 5 k�r�s h�tr�nyban volt a gy�ztes Jackie Stewart-hoz k�pest.

A McLaren az�ta hossz� utat j�rt be: 602 nagyd�jon indult, ebb�l 148-at megnyert, �s 122 pole poz�ci�ja mell� 11 egy�ni �s 8 konstrukt�ri vil�gbajnoki c�met zsebelt be. A n�vad� 1970-ben, saj�t aut�j�nak tesztel�se k�zben �let�t vesztette Goodwood-ban, de az alapok, amiket lerakott, el�g szil�rdnak bizonyultak ahhoz, hogy egy m�ig sikeres ist�ll�t lehessen �p�teni r�juk. Csak a Ferrari b�szk�lkedhet f�nyesebb statisztik�kkal.

Konstrukt�v k�nyszerp�lya

McLaren, aki mindig is szeretett tev�kenyen r�szt venni a versenyz�ssel kapcsolatos m�rn�ki munk�ban, 1963-ban az�rt alap�totta meg saj�t csapat�t, mert a Coopern�l nem engedt�k, hogy belesz�ljon a m�szaki k�rd�sekbe. Az aut�i, amelyeket 1965-t�l Robin Herd tervezett, eleinte a Tasman Cup-ban indultak, s b�r McLaren az 1968-as Belga Nagyd�jon, a korszakalkot� Ford DFV motor megjelen�s�nek k�sz�nhet�en m�g maga aratta a "Bruce McLaren Motor Racing" - ahogy akkoriban nevezt�k az ist�ll�t - els� F-1-es gy�zelm�t, csapata csak a hal�la ut�n lett igaz�n sikeres.

A McLaren h�romszor gy�z�tt az Indianapolis 500-on, �tsz�r h�d�totta el a CanAm bajnoki c�m�t, �s 1995-ben, Yannick Dalmas-szal, JJ Lehto-val �s Masanori Sekiy�val els� nekifut�sra megnyerte a Le Mans-i 24 �r�s viadalt.

A legf�nyesebbek azonban minden bizonnyal a Forma-1-es sikerek. A McLaren 1974-ben, Emerson Fittipaldival aratta els� egy�ni vil�gbajnoki gy�zelm�t, �s - ez id�ig - Mika H�kkinennel, 1999-ben szerezte meg az utols�t. A csapat 1984 �s 1991 k�z�tt �lte az aranykor�t, abban az id�szakban, amit sokan egy�bk�nt is a sport legizgalmasabb peri�dus�nak tartanak; e nyolc �v alatt a McLaren csak egyszer, 1987-ben vesztette el a VB-c�m�rt folytatott harcot, de nyert Niki Laud�val, Alain Prosttal (h�romszor) �s Ayrton Senn�val is (ugyancsak h�romszor).

1988-ban Prost �s Senna egy kiv�tel�vel valamennyi nagyd�jon megkaparintotta a gy�zelmet, ami m�ig rekord az F-1 t�rt�net�ben. Ha a Williamsn�l vend�gesked� Jean-Louis Schlesser, a Dakar k�s�bbi szt�rja egy f�lre�rt�s folyt�n nem l�ki ki a lek�r�z�s�hez k�sz�l� Senn�t, az eredm�ny ak�r makul�tlan is lehetett volna.

Dennis bel�p a k�pbe

A siker alapjait m�r Ron Dennis tette le, akinek Project 4 nev� F2-es csapata 1980-ban egyes�lt az akkor Teddy Mayer ir�ny�t�sa alatt �ll� McLarennel a k�z�s szponzor, a Marlboro kezdem�nyez�s�re. N�gy �vvel k�s�bb Dennis megvette a "McLaren International" 40%-�t, m�g a marad�k 60%-ot Mansour Ojjeh, egy sza�d-ar�biai �zletember, a TAG tulajdonosa szerezte meg. A tulajdonviszonyok legk�zelebb csak 1999-ben rendez�dtek �t, amikor a jelenlegi motorsz�ll�t� Mercedes anyac�ge, a DaimlerChrysler Dennist�l 10, Ojjeht�l 30 sz�zal�kos r�szesed�st v�s�rolt.

T�rt�nete sor�n a McLaren kivette a r�sz�t a technikai �j�t�sokb�l is: az 1969-es Brit Nagyd�jon Derek Bell p�ld�ul a n�gyker�k-meghajt�s� M9A-val �llt rajthoz (�s 5 k�r ut�n kiesett), de a csapat legh�resebb innov�ci�ja minden bizonnyal a John Barnard �ltal 1981-re tervezett MP4-1, a Forma-1 els� sz�nsz�las karossz�ri�j� aut�ja volt. A ma is haszn�latos oldals� l�gterel�k az 1993-as MP4-8-on jelentek meg el�sz�r, a h�t�k�m�nyeket pedig a 2000-ben p�ly�ra l�p� MP4-15 vezette be a k�ztudatba.

A csapatnak �sszesen 42 versenyz�je volt, akik 16 k�l�nb�z� nemzetet k�pviseltek, s k�z�l�k 10 vagy a McLarennel, vagy valamelyik m�sik ist�ll�val vil�gbajnok lett. Az alakulat hat kontinens 28 orsz�g�ban �llt rajthoz, s 25-ben nyerni is tudott; a McLaren 255 alkalommal rajtolhatott az els� sorb�l, 126-szor futotta meg a leggyorsabb k�rt, �s 387 dobog�s helyet szerzett. Legsikeresebb versenyz�j�k Senna, aki 35 futamgy�zelmet aratott n�luk, majd Prost (30), H�kkinen (20) �s a h�s�ges David Coulthard (12) k�vetkezik; DC mindenkin�l tov�bb, 150 nagyd�jon �t k�pviselte a McLarent.

Az �vfordul� alkalm�b�l a dr�gak�vekkel keresked� Steinmetz c�g gy�m�ntokkal kirakott korm�nyker�kkel kedveskedett Kimi R�ikk�nennek �s Juan-Pablo Montoy�nak, valamint k�t tonna j�gb�l elk�sz�tette az MP4-21 m�solat�t, amelynek h�v�s pil�taf�lk�j�be a J�gembernek bec�zett finn a cs�t�rt�ki �nneps�gen st�lszer�en bele is �lt.

Amikor McLaren 40 �vvel ezel�tt elutazott Monac�ba, mind�ssze n�gy seg�t�je volt. K�z�l�k az egyik, a most 65 �ves Tyler Alexander m�g ma is az ist�ll�n�l dolgozik, amely azonban 2006-ban m�r 137 emberrel �rkezett a hercegs�g verseny�re - a McLaren, a mez�ny m�sodik legid�sebb csapata, m�ris hossz� utat j�rt be, �m rem�lhet�leg m�g �gy is csak az elej�n tart.